Az iskola történelme

A fellelhető írásos emlékek első ízben 1718-ban tesznek említést az iskola létezéséről, amelyben 1721-ig református lelkipásztor tanított. Az akkori földesúr, Károly Antal gróf az iskolát bezáratja, majd 1773-tól a megye meghatalmazásával az iskolába Takács Görgy tanítót helyezi, aki egyben a jegyzői tisztséget is betölti a faluban.Ebben az időben az iskola fenntartója a római katolikus hitközség és az uradalom. További tanítók: Nemes Pál, Herczeg Tamás, Kenderesi István, Tüske Endre,Klinda Károly, Valter Károly, Barton Sándor, Branner Rezső. 1857-ben egytermű iskola épült, majd 1882-ben Köves Kálmán plébános közreműködésével és özv. gróf Károly Alajosné újraépitették az iskolát és katolikus óvodát emeltek. (az épület a mai bevásárlóközpont helyén állt a községi hivatallal szemben). 1900-ban 305 tanuló látogatta az iskolát. A katolikus iskola a templom melletti épületben működött 1945-ig. Tanítói: Palcsik Jenő, Witthinger Ilona, Gere Mária, Bartha Kálmán, Mészáros István, Scheier Amália, Volcsik Lajos.A református egyház 1783-ban kapja vissza iskoláját. Tanító nevének említésével először 1821-ben találkozunk Ungi János személyében.1837-ben új iskola épül. A tanulók száma folyamatosan növekszik, ezért az iskolát bővíteni kellett. 1900-ban a református templom melletti iskolában 458 tanuló tanult. A lakosság örvendetes szaporulata magával hozta a tanköteles gyermekek számának emelkedését, így a református egyházkozség új iskola építésébe kezdett. 1930-ban a község eladta a református egyháznak a 604 ölnyi kiterjedésű tavat, melynek mélysége helyenként elérte a 3 métert. Közmunkával több mint 5000 szekér földet, ugyanennyi homokot szállítottak a tó feltöltéséhez. A fogatos munkával az egyházközség végzi. Klúg Lajos, komáromi építész terve alapján és az ő irányítá- sával 1931.szeptember 28-án kezdték az alapok kiásását és december 12-én már tető alatt állt az iskola. 1932-ben az épület átadásakor értékét a berendezést is beszámítva fél millió koronára becsülték, de a fent említett értéket az épület valódi értéke jóval felülmúlja. 1945-ig hat tanteremben folyt a tanítás. A tanítói kar tagjai: Bendi Anna, Cibor Ibolya, Méry Ilona, Miléné Osztényi Sarolta, Mile Dániel, Nagy Benjámin, Nagy Ida, Nagy Júlia, Osztényi József.1945-től 1950-ig szünetelt a magyar nyelvű oktatás. Az 1950/51-es tanévtől önálló magyar iskola működik Három éves helykeresés után az alsó tagozat a Schultz-féle vendéglőből kialakított épületben, a felső tagozat a volt református iskola épületében kapott helyet.

Önálló nemzeti iskolával az 1950/1951-es tanévben váltunk, amely öt osztállyal indult. Igazgató: Pán Béla.

1951/52 - nemzeti iskola mellett megnyílt a középiskola 1.A és 1.B osztálya
1952/53 - külön igazgatóság alá kerül a nemzeti iskola és a középiskola. A nemzeti iskola igazgatója Bartha Kálmánné, a középiskoláé Komlósi Mihály lett.
1953/54 – a két iskola nyolcéves középiskolával alakul. Igazgató: Komlósi Mihály
1954 – től az épületgondok megoldása, a tantestület bővítése, a tanulók létszámának folyamatos emelkedése, a tanszerellátás rendeződése lehetővé tette minőségi oktató – nevelő munkát. Itt működött 1979.február 2-ig, amikor is átadták rendeltetésének az új 22 tantermes iskolát, melyben ma is tanulunk.